Blog

Tömegkommunikáció?

A 2024-es magyar nyelvi központi felvételivel kapcsolatban felmerült egy sokak által vitatott kérdés: egyes beszédhelyzetek tömegkommunikációs szituációként értelmezhetők vagy sem. A tömegkommunikáció 7. osztályos tananyag, melynek során a diákok megtanulják, hogy ez a fogalom egy olyan kommunikációs formát jelöl, mely egyszerre, egy időben egy nagy létszámú csoport számára közvetít üzenetet intézményesített formában (ld. médiumok), mindezt technikai közvetítő eszköz segítségével továbbítja, ezen kívül jellemzője az egyirányúság. A feladatlap 3. feladatának vitatott ötödik mondatában ("Gyerekek, ma Petőfi Sándor és Arany János barátságáról fogunk olvasni.") a diákok többsége tévesen látott tömegkommunikációs helyzetet. Ez a mondat valóban elhangozhat például egy videómegosztó felületen közzé tett oktatóvideóban, mégis hibás a válasz, mert hiányzik belőle az egyértelmű tömegkommunikációs helyzetre való utalás, amely a többi mondatban megvolt.
A központi írásbeli felvételire való felkészülés során érdemes tisztában lenni a követelményekkel, ebben egy gyakorló szaktanár, aki iskolai körülmények között is tanítja a diákokat, nagy segítség lehet, bármilyen felvételi előkészítő formát választanak a szülők.
Ha az adott feladattal kapcsolatos részletes elemzést is elolvasnád, a Mindent a felvételiről című blogon megtalálod. https://mindentafelvetelirol.blog.hu/.../tömegkommunikáció...

A középiskolai központi felvételi eredményét, a kapott pontszámokat mindig nagy izgalommal várják a szülők és a diákok. A javító szaktanárok a lehető leggondosabban járnak el, mégis előfordulhat, hogy hiba csúszott a javításba. A javított feladatlapok átvétele után a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén lehet észrevételt tenni az iskolában, ahol a felvételiző a vizsgát írta.
Fontos, hogy a kézhezvételt követő munkanapon 16 óráig írásban kell kifogást emelni. (Ez még nem fellebbezés, ahogy a köznyelvben él, fellebbezésre akkor kerül sor, ha az iskola elutasítja az észrevételt, a szülő pedig állásfoglalást kér az Oktatási Hivataltól.) Erre az intézményeknek három napon belül kell írásban válaszolnia. Fontos azonban mérlegelni, hogy valóban jogos-e a kifogás, az öncélú pontvadászatot próbáljuk kerülni.
Ha a részletekre is kíváncsi vagy, olvasd el blogbejegyzésünket: Felvételi észrevétel.

Mikor érdemes észrevételt tenni?

Fogalmazás a nyolcadikos felvételin

A nyolcadikos központi írásbeli felvételin a szövegalkotási feladat jelentős részét, azaz 20 százalékát a szövegalkotási feladat adja. A diákoknak egy kerek, lezárt szöveget kell írniuk a megadott témában és műfajban.
Az értékelés öt szempont alapján történik, ezek közül egyik téma megfelelő kidolgozása, az alábbiakban erről olvashattok röviden.
Ha érvelést kell írni (az utóbbi években mindig azt kellett), a megfelelő számú és elkülöníthető érvek jelenlétét, valamint a saját álláspont rögzítését kérik számon. Fontos, hogy a fogalmazás elérje a megadott terjedelmet (általában 10-12 mondat), különben a tartalomra legfeljebb egy pontot kap a diák.
Gyakori hibák közé tartozik a terjedelem rövidsége, az érvek számának vagy elkülöníthetőségének hiánya és a saját álláspont megfogalmazásának elmulasztása.
A tartalomra három pont adható, de a pontozásnál a javító tanár egyetértése nem számít.
A diákoknak érdemes odafigyelniük ezekre a szempontokra, mert gyakorlással fejleszthetik szövegalkotási készségüket, amelyek fontosak a sikeres felvételihez.
Részletesebben itt olvashatsz erről: https://mindentafelvetelirol.blog.hu/.../mire figyeljunk...

Nagyon fontos az is, hogy megfelelő felépítése legyen a fogalmazásnak.
A bevezetésnél ajánlott a kérdéskört vagy problémakört vázolni, esetleg kérdő és felkiáltó mondatokat is használni a figyelemfelkeltés érdekében. A befejezés a gondolatok összegzésére, lezárására szolgál anélkül, hogy új érveket írnánk (ha érvelő fogalmazásról van szó).
Az egyes mondatok logikus kapcsolódására, megfelelő szövegkapcsoló elemek alkalmazására is ügyelni kell. A bekezdéseket pedig új sorba kell írni, és egy-másfél centiméterrel beljebb kell kezdeni, hogy formailag is elkülönüljenek.
A bevezetés és a befejezés hiánya vagy aránytalansága (túl rövid, túl hosszú) pontvesztéssel járhat. A szerkezetre a maximális három pont csak akkor adható meg, ha a szöveg eléri a 10 mondatot!
Ha több tippet és konkrét példákat is szeretnél látni a központi középiskolai felvételi fogalmazás feladatával kapcsolatban, itt olvashatod blogunkat, melyben a föntieknél jóval segítséget adunk!
https://mindentafelvetelirol.blog.hu/.../a szerkezet...

Nyolcadikos fogalmazás: a szerkezet

A középiskolák szóbeli vizsgájáról

A szóbeli vizsga az első alkalom, amikor egy diáknak idegen környezetben, egyedül kell bizonyítania. A gyakran felmerülő kérdések közé tartozik, hogy mikor is vannak a szóbeli vizsgák, milyen esetben lehet mentességet kapni a vizsga alól, milyen ruhában kell menni, és természetesen az, hogy mi várható, vagyis mit fognak kérdezni.
A szóbeli vizsga időpontja általában február utolsó hetétől március első két hetéig terjed.
Nem minden iskola tart szóbeli vizsgát, és előfordulhat, hogy valakinek nem kell részt vennie a szóbelin, ha elért egy minimumpontszámot az írásbeli vizsgán.
A felvételizőnek célszerű elegáns, mégis kényelmes öltözékben megjelennie, és érdemes magával vinnie az iskola által kért dokumentumokat, fényképes igazolványt, ellenőrzőt, füzeteket stb.
A szóbeli témáit minden iskola a honlapján közli: lehet, hogy a szóbeli vizsga csak egy beszélgetés lesz, de az is lehet, hogy tantárgyi vizsga tételhúzással.
A legfontosabb talán, hogy minden izgalom ellenére a felvételiző diák igyekezzen nyitott, barátságos, udvarias és kommunikatív lenni.
A szóbeli felelet általában 10-15 percet vesz igénybe (felkészülési időt természetesen biztosítanak), az értékelés során pedig objektív és szubjektív tényezők egyaránt számítanak.
Ha a részletekre is kíváncsi vagy, olvasd el blogbejegyzésünket: https://mindentafelvetelirol.blog.hu/.../tanacsok szobelire...